• FOGLALJON IDŐPONTOT!
  •   06-20-229-1616
  •   info@hazassagiszerzodes.eu

Élettársak közötti vagyonjog

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Először is fontos azt tisztázni, hogy kiket tekint a törvény élettársaknak. Az élettárs és a bejegyzett élettársi viszony külön fogalmak. A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. A bejegyzett élettársak vagyonjogi szerződésére a házassági vagyonjogi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat törvényi meghatározása az, hogy élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az előbbi feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Élettársi vagyonjogi szerződés

Az élettársak is egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés (életközösség) idejére élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Az élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt ügyvéd ellenjegyezte. Az élettársak a vagyonjogi szerződésben bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy e törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet.

Az élettársak vagyonjogi szerződése harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők (Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer). Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a vagyonszerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a vagyonszerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Élettársak lakásuk használatát is szabályozhatják vagyonjogi szerződésben. Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról.

Szerződés hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett a háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munkával elért vagyonnövekedés megosztását. Amennyiben nem lehet megállapítani a fele közrehatását a vagyonnövekedés elérésében, akkor a felek közrehatása 50-50%. A vagyonnövekedésbe nem lehet beszámítani a felek különvagyonát.  Vagyonnövekedésnek tekintendő ugyancsak mindaz a vagyon, ami az életközösség után fennmarad és nem minősül a fél különvagyonának, vagy a fél adósságának.

Az élettárs élettársi vagyonjogi szerződésben az életközösség fennállása alatt is biztosíték adására kötelezhető, ha a másik élettárs vagyonnövekedését, vagy különvagyonát veszélyeztető vállalkozási tevékenységet folytat.