Házassági vagyonjogról általánosan

Ez a vagyonjogi rendszer egyfajta keveréke a törvényes vagyonjogi rendszernek és a vagyonelkülönítési rendszernek.

Lényege, hogy amennyiben a házastársak/házasulók a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonjogi rendszerként a közszerzeményi rendszer alkalmazásában állapodnak meg akár a vagyonuk egészére, akár annak csak meghatározott részeire (pl.: csak egy ingatlanra, vagy csak egy gazdasági társaságban részesedésre) úgy a felek a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők lesznek, tehát nem alakul ki olyan házastársi közös vagyon közöttük, mint a törvényes vagyonjogi rendszerben.

Ez azt jelenti tehát, hogy amíg a felek között fennáll a házassági életközösség, addig akár a feleség, akár a férj szerez bármilyen vagyontárgyat bármilyen jogcímen, az azé a félé marad, aki szerzi, tehát nem lesz a közös vagyon része és kizárólag az a házastárs rendelkezhet vele aki szerezte, a másik házastárs beleegyezése, esetleges engedélye nélkül.

Az együttélés ideje alatt mindkét fél önálló vagyonszerző marad, a felek az általuk szerzett vagyonnal önállóan gazdálkodnak, tehát az életközösség alatt bármelyik által szerzett vagyontárgy a szerző fél saját, különvagyona lesz, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen vagyonjogi rendszerben ha egyik vagy másik fél kötelezettséget vállal valaminek a teljesítésére, azért csak és kizárólag az a fél felel, aki a kötelezettséget önállóan vállalta, a másik fél ezért nem felel.

Természetesen nincs kizárva ezen vagyonjogi rendszer alkalmazásakor sem az, hogy a felek bizonyos kötelezettségek teljesítését közösen vállalják és persze közös tulajdont is szerezhetnek pl. adásvétel, ajándékozás stb. útján, de amennyiben a vagyontárgy megszerzésére vonatkozó szerződésből az nem tűnik ki kifejezetten hogy azt a felek közösen szerzik, vagy közösen vállalnak valaminek a teljesítésért kötelezettséget, úgy a közszerzeményi rendszerben az a vagyont szerző illetve a kötelezettséget vállaló felet fogja illetni illetve terhelni.

A közszerzeményi rendszert abban az esetben ajánlatos alkalmazni, ha például a férjnek van egy Kft-ben üzletrésze, illetve emellett még ingó és ingatlan vagyontárgyai is. És a férj úgy dönt, hogy a Kft-beli üzletrészével önállóan kíván gazdálkodni a házassági életközösség fennállása alatt is, az üzletrész erejéig kötelezettséget önállóan kíván vállalni, illetve az abból származó hasznot önállóan kívánja felhasználni akár a Kft. javára, akár más célra. A többi vagyontárgyára vonatkozóan viszont azt szeretné, hogy a közös vagyon része legyen, akkor ezt a közszerzeményi rendszerben megteheti.

Összességében mind jogosultságok, mind kötelezettséget tekintetétben az életközösség fennállása alatt a felek önállóan gazdálkodnak az általuk szerzett vagyontárgyakkal, és önállóan felelnek az általuk önállóan vállalt kötelezettségek teljesítéséért egyaránt.

Ugyanakkor a közszerzeményi rendszernél is irányadó az, miszerint vannak olyan költségek, kiadások, amelyek a feleket közösen terhelik akkor is, ha minden vagyontárgyukra vonatkozóan a közszerzeményi rendszer alkalmazását kötötték ki, tehát ha minden vagyontárgyukat szétosztották aszerint, hogy azzal melyik fél fog gazdálkodni. Ezek a költségek, kiadások a következők: közös háztartás költségei, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadások. FONTOS: a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.

A törvény közszerzeményi vagyon alatt a következőt érti: Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Tehát például a férj közszerzeményének értékét úgy kapjuk meg, hogy a férjnek az életközösség megszűnésekor meglévő teljes vagyonából levonjuk az őt terhelő összes adósságának értékét, valamint összes különvagyonának értékét és ez a végeredmény adja azt a tiszta vagyoni értéket, melyet a törvény alapján közszerzeménynek nevezünk.

A közszerzemény értékének meghatározásának a házastársak közötti életközösség megszűnésekor van jelentősége. Illetve bizonyos esetekben a házastárs igényelheti az életközösség fennállása alatt is a közszerzeményből ráeső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását. Bár az életközösség fennállása alatt a felek abban állapodnak meg, hogy akár a vagyonuk egészével akár annak csak meghatározott részével önállóan gazdálkodnak, az életközösségük megszűnésével ennél a vagyonjogi rendszernél is köteles elszámolni egymással, ugyanis a törvény értelmében a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg. De ettől az aránytól a felek a szerződésben eltérhetnek. Azonban – eltérően a törvényes vagyonjogi rendszertől – vannak olyan vagyonelemek, melyekre a másik házastárs nem tarthat igényt. Mentes tehát a megosztás alól és arra a házastárs az életközösség megszűnése esetén sem tarthat igényt: a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyai és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedése akkor is, ha azok anyagi fedezetének biztosításában a házastárs részt vett. FONTOS ugyanakkor, hogy a házastárs ez esetben megtérítési igénnyel élhet.

Ez a rendszer tehát az életközösség fennállása alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt (ami az általános szabályok szerint elévül) biztosít. Vagyis az életközösség megszűnése után bármelyik fél követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény. Az igény kielégítése nemcsak pénzben, hanem természetben is történhet (ti.: vagyontárgyak kiadásával).

Fontos még kiemelni, hogy a közszerzeményi rendszernél is irányadó a törvényes vagyonjogi rendszernél a közös vagyonnál leírtak, tehát a vagyonszaporulatnak azt a részét kell közszerzeménynek tekinteni, amely a törvényes vagyonjogi rendszer szerint közös vagyon lenne.

A hiányzó különvagyon megtérítésének csak akkor van helye, ha abban a felek kifejezetten megállapodtak; ami megfordítva azt jelenti, hogy a felek megállapodhatnak úgy, hogy az elhasznált, felélt különvagyont az életközösség megszűnése után a másik fél köteles részben vagy egészben megtéríteni.

Amennyiben a házasulók/házastársak a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazását kötik ki a házassági vagyonjogi szerződésben teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében, úgy a felsoroltak tekintetében a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják.

Ha már vagyonközösségben élnek a felek a szerződés megkötésekor, akkor a szerződés megkötése a vagyonközösségük megszűnését eredményezi.

A vagyonközösség kizárása a teljes vagyon vagy meghatározott vagyonszerzése, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében azt jelenti, hogy ezen vagyonjogi rendszer választása esetén a házassági életközösség fennállása alatt a felek vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek.

Ugyanakkor itt is irányadó az, hogy a házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Továbbá fontos megjegyezni itt is, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. Ettől a szabálytól érvényesen nem lehet eltérni, azaz semmis az a megállapodás, amely valamelyik házastársat e költségek és kiadások alól teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti.

Az egyik házastárs vagyonkezelése, vagyonszerzése tehát nem hat ki a másik házastárs vagyonára, egymással szemben semmilyen igénnyel nem élhetnek. Természetesen az nincs kizárva, hogy akaratok szerint közös tulajdont szerezzenek bármilyen jogcímen pl. Adásvétel, ajándékozás stb. Útján, illetve egymás tartozásaiért kezességet is vállalhatnak, ha akarnak.

Fontos megjegyezni, hogy vagyonelkülönítési rendszer nemcsak a házasulók/házastársak választása alapján a házassági vagyonjogi szerződésben köthető ki, ugyanis a bíróság bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti azt a házassági vagyonjogi szerződést, melyben a felek közszerzeményi rendszer alkalmazását kötötték ki abban az esetben, amennyiben az egyik fél veszélyben lévőnek látja az őt majdan megillető közszerzeményi vagyonrészt (pl. ha a másik házastárs olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeményi részesedés mértékét meghaladja). Ebben az esetben követelheti, hogy annak biztosítására a másik házastársa adjon biztosítékot. Ha ennek a kérésének a másik házastárs nem tesz eleget, akkor a biztosítékot kérő házastárs bírósághoz fordulhat. A bíróság pedig a házassági vagyonjogi szerződést megszünteti, szétosztja a közszerzeményi vagyont és a jövőre nézve a felek között vagyonelkülönítést rendelhet el.