• FOGLALJON IDŐPONTOT!
  •   06-20-229-1616
  •   info@hazassagiszerzodes.eu

Házassági vagyonjogról általánosan

Honnan tudom pl. 5 év házasság után, hogy megy vagyonom tartozik a különvagyonomba, és megy vagyonom közös a házastársammal?

  • Hosszabb idő eltelte után ezt már általában nem lehet megállapítani, vagy csak nagyon nehezen.
  • Akár néhány év házasság után is már teljesen eltűnnek azok a bizonyítékok, és elmosódnak azok az emlékek, amellyel bizonyítani lehetne egy vagyontárgyról, hogy az adott vagyontárgy az egyik házasfél különvagyona.
  • Amennyiben egy vagyontárgyról nem lehet bizonyítani, hogy az különvagyon, akkor az közös vagyonnak minősül és közös.
  • A fentiek bizonytalanság házassági szerződéssel kiküszöbölhető.

Miért nehéz megosztani házastársak vagyonát válás esetén?

  • Azért mert – házassági szerződés nélkül – a házastársak teljes vagyonát közösnek kell tekinteni.
  • Egy vagyontárgyról először be kell bizonyítani, hogy az csak az egyik házas fél “különvagyona”. Azonban akár néhány éves házasság után is már lehetetlen bebizonyítani, hogy egy vagyontárgy különvagyon.

Az egyik házasfél KÜLÖN vagyona mindaz, ami …

  • a házasságkötés előtt egyik, vagy másik félé volt (pl. a feleség szüleitől kapott autó a házasságkötéssel nem lesz 50%-ban a férjé, az továbbra is a feleség 100%-os különvagyona marad),
  • az örökölt vagyon
  • a házasfél RÉSZÉRE ajándékozott vagyontárgy
    (Például: friss házasoknak az egyikük szülei által lakásfelújításra adott pénz nem tekinthető kizárólag az ajándékozó szülők gyermekének adott kizárólagos juttatásnak, mivel a pénzajándék mindkét házas fél életkörülményeit javítja.)
  • a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték
    (Például: Ha a férj házasság előtt vásárolt autóját a házasság alatt eladja és a vételárból vesz egy olcsóbb autót, akkor az olcsóbb új autó is a férj különvagyon marad).
  • szorosan egy egyik félhez kapcsolható dolgok köre:
    • a házastárs találmánya, kivéve annak a házasság alatti haszna
    • a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás;
    • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;

Az egyik házasfél Különvagyonának TERHE mindaz, ami …

  • a házasság előtt keletkezett tartozás és ennek a kamata
    (Például: A férj a házasság előtt lízingelt egy autót. A lízing díj a házasságot követően is a különvagyont terheli. Tehát a fizetett lízingdíjat úgy kell tekinteni, hogy a férj a különvagyonából fizette.)
  • a különvagyon, illetve különvagyon vagyontárgy terhe;
    (Például: A feleségnek van egy különvagyoni lakása, ami albérletbe van kiadva egy külföldi hallgatónak és ezt a lakást ki kell festeni. Ebben az esetben a festés költsége a különvagyon terhe.)
  • Bizonyos esetekben a törvényen alapuló tartás.
  • A házasság alatt keletkezett speciális jellegű tartozások:
    (a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
    b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
    c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
    d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.)

Házastársi KÖZÖS vagyon mindaz, ami …

  • az összes vagyontárgy, amelyet a házastársak a házasság alatt együtt vagy külön szereznek.
    (Például: A házastárs fizetése ennek a félnek a külön szerzeménye, de házassági szerződés hiányában a törvény alapján a teljes fizetés a házastársak közös vagyonává válik. Másik példa:
  • a közös vagyontárgyak terhei
  • a házasság fennállása alatt bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozás
    (Például: A férj vállalkozási tevékenysége során kezességet, vagyis magánvagyonával is felelősséget vállal egy céges tartozásért, akkor ezzel a házastársak teljes közös vagyonából megfizettethető a tartozás.)
  • a házas félnek ajándékozott vagyontárgy, amiről nem egyértelmű, hogy az ajándékot kizárólag csak a megajándékozott házas fél részére szánták.
    (Például: friss házasoknak az egyikük szülei által lakásfelújításra adott pénz nem tekinthető kizárólag az ajándékozó szülők gyermekének adott kizárólagos juttatásnak, mivel a pénzajándék mindkét házas fél életkörülményeit javítja.)
  • a házastárs találmányának haszna, kivéve maga a találmány;
  • 5 év házasság után közös vagyonná válik az a vagyontárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép;
  • a különvagyon haszna (amely a házasság költségek levonása után fennmarad)
  • NEM tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Milyen arányban illeti meg a házastársakat a KÖZÖS vagyon, illetve a KÜLÖN vagyon?

  • A házastársakat a közös vagyon 50-50 %-os arányban illeti meg.
  • A külön vagyon a házastársakat 100 %-ban illeti meg, de csak a saját külön vagyonuk.
  • KIEGÉSZÍTÉS: A házasság alatt bármilyen (fizetési) kötelezettség teljesítéséről azt kell feltételezni, hogy azt a közös vagyonból teljesítették. (De ha bizonyítható, hogy a fizetési kötelezettség a különvagyonból történt, akkor a kifizetés a különvagyont csökkenti.

Házassági szerződésben el lehet-e térni attól, hogy a házastársak 50-50 %-ban szerezzenek, vagy legyenek a közös vagyon jogosultjai.

  • IGEN: Házassági szerződésben a házastársak szabadon határozhatják meg, hogy milyen arányban szerezzenek, vagy legyenek jogosultjai a közös vagyonnak.
    (Például: Házassági szerződésben a házastársak megállapodhatnak, hogy a férj a 70%-ban, a feleség 30%-ban szerez. Amennyiben a férj évi 10 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezik, a feleség pedig nem dolgozik és közös gyermekek sincsenek, akkor az előbbi arány is méltányos lehet.)

Mit jelent az, hogy házastársi közös vagyon?

  • A házastársak a közös vagyon lenti – esetenként előnytelen – szabályaitól csak házassági szerződésben térhetnek el.
  • A házastársak által a házasság fennállása, pontosabban a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyon.
  • A közös vagyon fele fele arányban illeti meg a feleket. De ettől a szabálytól házassági szerződésben el lehet térni.
    (Például: a házastársak megállapodhatnak abban is, hogy a feleség a házasság alatt szerzett vagyon 40%-ra, míg a férj annak a 60%-ra jogosult. Amennyiben a férj a feleség jövedelmének tízszeresét keresi meg, akkor az előbbi vagyonmegosztás is méltányos lehet.)
  • A közös vagyon bármelyik házas fél használhatja, hiszen az közös.
  • A házastársak közösen jogosultak kezelni a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat
  • Az egyik házas fél foglalkozásához szükséges közös vagyonba tartozó vagyontárgyat ez a házas fél használja és kezeli, amennyiben a másik házastárs tud erről a foglalkozásról, vagy ehhez hozzájárult. A közös vagyonból alapított céget az egyik házasfél önállóan kezelheti, ha arról a másik házastársat rendszeresen tájékoztatja.
  • A közös vagyonról a másik házastárs hozzájárulásával lehet rendelkezni, de a hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve (tehát nem kell a hozzájárulást pl. írásba foglalni).

A házastársam által mással kötött szerződésért (pl. hitelért) a közös vagyonunkkal felelünk?

  • IGEN. Azonban házassági szerződéssel és annak közjegyzői nyilvántartásba vételével ettől el lehet térni és ezt a kockázatot ki lehet zárni.
    (Például: A férj által kötött szerződésért (pl. hitelért) a házastársak teljes közös vagyona felel. A feleség – házassági szerződés nélkül – a közös vagyonának rá jutó részével csak akkor nem felel, ha bizonyítja, hogy a szerződéshez nem járult hozzá. Ez a gyakorlatban gyakran lehetetlen.

Ha megházasodunk, akkor minden automatikusan közös lesz?

  • A házasságkötéssel nem válik automatikusan közössé az, ami korábban sem volt közös.

Házastársak egymás közötti szerződései

A házastársak egymás közötti (adásvételi-, csere-, ajándékozási- és kölcsön-) szerződéseik érvénytelenek – kivéve a szokásos mértékű ajándékokat – ha azokat ügyvéd, vagy közjegyző nem jegyzi ellen.

A Házassági szerződésről

Ki köthet házassági vagyonjogi szerződést?

Mind a már házasságban élő házastársak, mind a házasodni készülő házasulók egyaránt köthetnek házassági vagyonjogi szerződést, melynek segítségével a felek a házassági életközösség idejére rendezhetik vagyoni viszonyaikat úgy, hogy eltérhetnek a törvényben (Ptk.) rögzített házastársi vagyonközösségi rendszertől (törvényes vagyonjogi rendszer).

Amennyiben a házastársak a szerződésben eltérően nem rendelkeznek, úgy köztük a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn (tehát törvényes vagyonjogi rendszer).

FONTOS: amennyiben a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel nem rendezik vagyoni viszonyaikat, vagy a házassági szerződésben csak különvagyonukat határozzák meg, hogy azok tulajdonjoga később ne legyen vitás, úgy a törvény értelmében köztük házastársi vagyonközösség áll fenn a házassági életközösség időtartama alatt. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár együtt, akár külön szereznek.

Ha a házastársak a törvényes vagyonjogi rendszertől el kívánnak térni, tehát azt szeretnék, ha az egyik vagy másik fél által szerzett vagyontárgy ne kerüljön automatikusan a közös vagyonba, akkor az attól való eltérést házassági szerződésben tehetik meg, ugyanis a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyek a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni akarnak. A házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében a törvénytől eltérően rendelkezhetnek, vagy akár különböző vagyonjogi rendszereket is kiköthetnek.

A három fő házassági vagyonjogi rendszer a törvényes vagyonjogi rendszer, a közszerzeményei rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer.

Közszerzeményi rendszer

Ez a vagyonjogi rendszer egyfajta keveréke a törvényes vagyonjogi rendszernek és a vagyonelkülönítési rendszernek.

Lényege, hogy amennyiben a házastársak/házasulók a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonjogi rendszerként a közszerzeményi rendszer alkalmazásában állapodnak meg akár a vagyonuk egészére, akár annak csak meghatározott részeire (pl.: csak egy ingatlanra, vagy csak egy gazdasági társaságban részesedésre) úgy a felek a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők lesznek, tehát nem alakul ki olyan házastársi közös vagyon közöttük, mint a törvényes vagyonjogi rendszerben.

Ez azt jelenti tehát, hogy amíg a felek között fennáll a házassági életközösség, addig akár a feleség, akár a férj szerez bármilyen vagyontárgyat bármilyen jogcímen, az azé a félé marad, aki szerzi, tehát nem lesz a közös vagyon része és kizárólag az a házastárs rendelkezhet vele aki szerezte, a másik házastárs beleegyezése, esetleges engedélye nélkül.

Az együttélés ideje alatt mindkét fél önálló vagyonszerző marad, a felek az általuk szerzett vagyonnal önállóan gazdálkodnak, tehát az életközösség alatt bármelyik által szerzett vagyontárgy a szerző fél saját, különvagyona lesz, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen vagyonjogi rendszerben ha egyik vagy másik fél kötelezettséget vállal valaminek a teljesítésére, azért csak és kizárólag az a fél felel, aki a kötelezettséget önállóan vállalta, a másik fél ezért nem felel.

Természetesen nincs kizárva ezen vagyonjogi rendszer alkalmazásakor sem az, hogy a felek bizonyos kötelezettségek teljesítését közösen vállalják és persze közös tulajdont is szerezhetnek pl. adásvétel, ajándékozás stb. útján, de amennyiben a vagyontárgy megszerzésére vonatkozó szerződésből az nem tűnik ki kifejezetten hogy azt a felek közösen szerzik, vagy közösen vállalnak valaminek a teljesítésért kötelezettséget, úgy a közszerzeményi rendszerben az a vagyont szerző illetve a kötelezettséget vállaló felet fogja illetni illetve terhelni.

A közszerzeményi rendszert abban az esetben ajánlatos alkalmazni, ha például a férjnek van egy Kft-ben üzletrésze, illetve emellett még ingó és ingatlan vagyontárgyai is. És a férj úgy dönt, hogy a Kft-beli üzletrészével önállóan kíván gazdálkodni a házassági életközösség fennállása alatt is, az üzletrész erejéig kötelezettséget önállóan kíván vállalni, illetve az abból származó hasznot önállóan kívánja felhasználni akár a Kft. javára, akár más célra. A többi vagyontárgyára vonatkozóan viszont azt szeretné, hogy a közös vagyon része legyen, akkor ezt a közszerzeményi rendszerben megteheti.

Összességében mind jogosultságok, mind kötelezettséget tekintetétben az életközösség fennállása alatt a felek önállóan gazdálkodnak az általuk szerzett vagyontárgyakkal, és önállóan felelnek az általuk önállóan vállalt kötelezettségek teljesítéséért egyaránt.

Ugyanakkor a közszerzeményi rendszernél is irányadó az, miszerint vannak olyan költségek, kiadások, amelyek a feleket közösen terhelik akkor is, ha minden vagyontárgyukra vonatkozóan a közszerzeményi rendszer alkalmazását kötötték ki, tehát ha minden vagyontárgyukat szétosztották aszerint, hogy azzal melyik fél fog gazdálkodni. Ezek a költségek, kiadások a következők: közös háztartás költségei, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadások. FONTOS: a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.

A törvény közszerzeményi vagyon alatt a következőt érti: Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Tehát például a férj közszerzeményének értékét úgy kapjuk meg, hogy a férjnek az életközösség megszűnésekor meglévő teljes vagyonából levonjuk az őt terhelő összes adósságának értékét, valamint összes különvagyonának értékét és ez a végeredmény adja azt a tiszta vagyoni értéket, melyet a törvény alapján közszerzeménynek nevezünk.

A közszerzemény értékének meghatározásának a házastársak közötti életközösség megszűnésekor van jelentősége. Illetve bizonyos esetekben a házastárs igényelheti az életközösség fennállása alatt is a közszerzeményből ráeső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását. Bár az életközösség fennállása alatt a felek abban állapodnak meg, hogy akár a vagyonuk egészével akár annak csak meghatározott részével önállóan gazdálkodnak, az életközösségük megszűnésével ennél a vagyonjogi rendszernél is köteles elszámolni egymással, ugyanis a törvény értelmében a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg. De ettől az aránytól a felek a szerződésben eltérhetnek. Azonban – eltérően a törvényes vagyonjogi rendszertől – vannak olyan vagyonelemek, melyekre a másik házastárs nem tarthat igényt. Mentes tehát a megosztás alól és arra a házastárs az életközösség megszűnése esetén sem tarthat igényt: a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyai és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedése akkor is, ha azok anyagi fedezetének biztosításában a házastárs részt vett. FONTOS ugyanakkor, hogy a házastárs ez esetben megtérítési igénnyel élhet.

Ez a rendszer tehát az életközösség fennállása alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt (ami az általános szabályok szerint elévül) biztosít. Vagyis az életközösség megszűnése után bármelyik fél követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény. Az igény kielégítése nemcsak pénzben, hanem természetben is történhet (ti.: vagyontárgyak kiadásával).

Fontos még kiemelni, hogy a közszerzeményi rendszernél is irányadó a törvényes vagyonjogi rendszernél a közös vagyonnál leírtak, tehát a vagyonszaporulatnak azt a részét kell közszerzeménynek tekinteni, amely a törvényes vagyonjogi rendszer szerint közös vagyon lenne.

A hiányzó különvagyon megtérítésének csak akkor van helye, ha abban a felek kifejezetten megállapodtak; ami megfordítva azt jelenti, hogy a felek megállapodhatnak úgy, hogy az elhasznált, felélt különvagyont az életközösség megszűnése után a másik fél köteles részben vagy egészben megtéríteni.

Vagyonelkülönítési rendszer

Amennyiben a házasulók/házastársak a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazását kötik ki a házassági vagyonjogi szerződésben teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében, úgy a felsoroltak tekintetében a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják.

Ha már vagyonközösségben élnek a felek a szerződés megkötésekor, akkor a szerződés megkötése a vagyonközösségük megszűnését eredményezi.

A vagyonközösség kizárása a teljes vagyon vagy meghatározott vagyonszerzése, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében azt jelenti, hogy ezen vagyonjogi rendszer választása esetén a házassági életközösség fennállása alatt a felek vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek.

Ugyanakkor itt is irányadó az, hogy a házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Továbbá fontos megjegyezni itt is, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. Ettől a szabálytól érvényesen nem lehet eltérni, azaz semmis az a megállapodás, amely valamelyik házastársat e költségek és kiadások alól teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti.

Az egyik házastárs vagyonkezelése, vagyonszerzése tehát nem hat ki a másik házastárs vagyonára, egymással szemben semmilyen igénnyel nem élhetnek. Természetesen az nincs kizárva, hogy akaratok szerint közös tulajdont szerezzenek bármilyen jogcímen pl. Adásvétel, ajándékozás stb. Útján, illetve egymás tartozásaiért kezességet is vállalhatnak, ha akarnak.

Fontos megjegyezni, hogy vagyonelkülönítési rendszer nemcsak a házasulók/házastársak választása alapján a házassági vagyonjogi szerződésben köthető ki, ugyanis a bíróság bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti azt a házassági vagyonjogi szerződést, melyben a felek közszerzeményi rendszer alkalmazását kötötték ki abban az esetben, amennyiben az egyik fél veszélyben lévőnek látja az őt majdan megillető közszerzeményi vagyonrészt (pl. ha a másik házastárs olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeményi részesedés mértékét meghaladja). Ebben az esetben követelheti, hogy annak biztosítására a másik házastársa adjon biztosítékot. Ha ennek a kérésének a másik házastárs nem tesz eleget, akkor a biztosítékot kérő házastárs bírósághoz fordulhat. A bíróság pedig a házassági vagyonjogi szerződést megszünteti, szétosztja a közszerzeményi vagyont és a jövőre nézve a felek között vagyonelkülönítést rendelhet el.