Tévhitek a házassági vagyonról

Nem igaz, hogy házasságkötéssel a házastársak minden (korábbi) vagyona közös vagyonná válik, és az sem, hogy a házasság által szerzett összes vagyon csak közös vagyon lehet.

Ami a házasság előtt az egyik vagy a másik házastársé volt (pl. egy már a házasság előtt meglévő autó, ami a feleségé volt), a házasság után is ennek a házastársnak a „különvagyona” marad. Sőt a különvagyon helyébe lépő vagyontárgy is különvagyon marad (tehát, ha a feleség eladja a házasság előtt vásárolt autóját és vesz helyette egy másikat, akkor az újabb autó is a feleség kizárólagos különvagyona marad).

Persze az évek múlásával nehéz bizonyos vagyontárgyak kapcsán bizonyítani, hogy kinek a pénzéből vásárolták. Ebben segít egy házassági vagyonjogi szerződést, mivel egy ilyen szerződés tartalmazza, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak a feleség különvagyonába, mi tartozik a férj különvagyonába és milyen vagyonelemek a házastársak közös vagyona.

Másrészt a házasság alatt örökölt, vagy ajándékba kapott vagyon is csak azt a házastársat illetik, aki azt kapja. Tehát ez az örökölt, vagy ajándékba kapott vagyon (pl. a szülőktől örökölt ingatlan) is az öröklő, vagy megajándékozott házastárs különvagyonába fog tartozni.

A fentiektől a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben természetesen eltérhetnek. Tudjon meg többet a házassági szerződésről, vagy KÉRJEN IDŐPONTOT.

Nem igaz, hogy a földhivatalban feltüntetett tulajdoni arányok felülírják a vagyon eredetét.

A konkrét példában az ingatlant a férj szüleinek pénzén vásárolták a házastársak. A férj szüleinek pénze ajándék. Az házasság alatt kapott ajándék annak a házastársnak a különvagyona, aki azt kapta. Ebben az esetben a szülőktől kapott pénz a férj különvagyona.

A különvagyon helyébe lépő vagyon is különvagyon. Ezért a szülőktől kapott pénzen vett ingatlan is a férj különvagyona marad. Függetlenül attól, hogy a földhivatalban nem a férj van kizárólagos ingatlantulajdonosként feltüntetve, hanem a férj és feleség közösen szerepelnek tulajdonosként.

A fentieken előzetesen lehet változtatni házassági szerződéssel. Tudjon meg többet a házassági szerződésről, vagy KÉRJEN IDŐPONTOT.

Hamis. Az a vagyon (pl. ingatlan), ami már a házasságkötés előtt megvolt, a házasságkötéssel sem válik közös vagyonná, sem a házasságkötéskor, sem később.

Ami a házasság előtt az egyik vagy a másik házastársé volt (pl. egy már a házasság előtt meglévő lakás, ami a férjé volt), a házasság után is ennek a házastársnak a „különvagyona” marad. Sőt a különvagyon helyébe lépő vagyontárgy is különvagyon marad (tehát, ha a férj eladja a házasság előtt vásárolt lakását és vesz helyette egy másikat, akkor az újabb lakás is a férj kizárólagos különvagyona marad).

Persze az évek múlásával nehéz bizonyos vagyontárgyak kapcsán bizonyítani, hogy kinek a pénzéből vásárolták. Ebben segít egy házassági vagyonjogi szerződést, mivel egy ilyen szerződés tartalmazza, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak a feleség különvagyonába, mi tartozik a férj különvagyonába és milyen vagyonelemek a házastársak közös vagyona.

A fentiektől a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben eltérhetnek. Tudjon meg többet a házassági szerződésről, vagy KÉRJEN IDŐPONTOT.

Téves. Házassági szerződésben csak vagyoni kérdésekről rendelkezhetnek a házasodni készülők, vagy házastársak. Ezért is „házassági vagyonjogi szerződés” a gyakran csak házassági szerződésnek nevezett megállapodás teljes neve.

Bár a gyermek nevét nem lehet érvényesen kikötni egy házassági vagyonjogi szerződésben, de valamilyen vagyoni következmény feltételeként meg lehet állapodni egy gyermek névben.

Tudjon meg többet a házassági szerződésről, vagy KÉRJEN IDŐPONTOT.

Sajnos nem igaz.

Ha például a férj a házasság alatt tartozást halmoz fel, akkor a tartozásokért a férj természetesen különvagyonával és a házastársi közös vagyonnal felel. Bizonyos speciális esetekben a férj a közös vagyonnak csak a ráeső felével felel, de ez nagyon ritka eset, mert nagyon nehezen bizonyítható, ha nincs házassági szerződést a házastársak között.

Másrészt gyakran már több év házasság után is teljesen összemosódik, hogy mi a házastársak külön vagyona és mi a közös vagyon. Mivel házassági szerződés nélkül mindent első sorban közös vagyonnak kell venni (addig, amíg be nem bizonyítják a házastársak, hogy a vagyontárgy valamelyikük külön vagyona), ezért a másik házastársa tartozásaiért általában a házas fél is a teljes vagyonával felel.

A fenti helyzettel szemben védekezhet házassági vagyonjogi szerződéssel. Tudjon meg többet a házassági szerződésről, vagy KÉRJEN IDŐPONTOT.